Miért nem értjük egymást?

Minden kapcsoaltban vannak konfliktusok. A kérdés az, hogy mit kezdünk velük. Amikor nem értjük meg egymást, amikor eluralkodik a sértettség, amikor meg se halljuk a másikat, akkor kezdődnek a problémák.

A nő azt mondja, "mert megint nem vitted le a szemetet", de közben azt érzi "megint nem számít ami én mondok/kérek", a férfi azt hallja "megint nem vagyok elég jó".

A férfi azt mondja, "segítek, csak mondd meg mit csináljak", közben azt érzi "nem tudom mit vársz tőlem, próbálok megfelelni", a nő közben azt érzi "magamra vagyok hagyva ezzel az egésszel, egyszerűbb ha ezt is én oldom meg". 

És az eredmény? Két végtelenül frusztrált, csalódott és dühös ember egy fedél alatt. 

Ugye ismerős? Talán nincs olyan háztartás, ahol ne hangzottak volna el hasonló viták. 

Minták nélkül

Mert soha nem a le nem vitt szemét, vagy a mosogatóban maradt piszkos tányér a gond, hanem ami mögötte van. Az a láthatatlan mentális tehet, amivel már tele van a pohár és kicsordul az utolsó cseppel. 

Amikor éveken át gyűlik a feszültség, amikor éveken át beszél el két ember egymás mellett, amikor az egyik magányos, a másik mindig védekezik, abból nem lesz előre mutató kommunikáció. 

Úgy beszélünk a párkapcsolatokról, mintha a férfiak és a nők ugyanonnan indulnának, pedig ez gyakran nem így van. A legtöbb nő már kamaszkorától beszélgetett barátnőkkel kapcsolatokról, érzésekről, határokról, önismeretről. Kibeszélték a randikat, az érzéseket, a jó és rossz tapasztalatokat. Folyamatosan kommunikáltak arról, mi zajlik bennük. 

A legtöbb férfi eközben egészen más készségeket tanult. Nem tanította meg nekik senki, hogyan nyíljanak meg, tárják fel az érzéseiket vagy egyáltalán adjanak nevet annak, ami a lelkükben zajlik.  Aztán harmincöt-negyven évesen találkoznak egy komoly párkapcsolatban, ahol már mélyebb problémák is előfordulnak, és csodálkoznak, hogy nem ugyanazt a nyelvet beszélik.

Nem feltétlenül azért, mert az egyik fejlettebb, vagy jobb, vagy okosabb vagy bármi ilyesmi, hanem mert más dolgokban szereztek tapasztalatot.

A jó hír?

A kapcsolati készségek bármely életkorban tanulhatók. 

És hogy miért beszélünk tanulásról felnőtt fejjel? Mert nincsenek minták, amiket követni lehetne. Amire a szüleid, nagyszüleid neveltek, már nem működnek, sőt sok esetben problémaforrást jelenthetnek egy 21. századi kapcsolatban. Csak nézz szét az Instán vagy a TikTok-on, tele a net olyan videókkal, ahol a millennial felnőtt gyerekek értetlenül állnak a boomer szüleik viselkedése előtt és fordítva. Két különösen érzékeny pontban jelenik meg a generációs konfliktus: a gyereknevelés és a párkapcsolatban lévő szerepek terén. 

Egyszerűen más világ volt, más szabályokkal, csakhogy ezek ma már nem működnek. 

A párterápiába, mediátorhoz, egyéb segítőhöz érkező párok többségénél, azonban még mindig női nyomásra történik a szakember bevonása. Még mindig túlnyomó többségben vannak a férfiak olyan helyzetekben, amikor a válás derült égből villámcsapásként éri őket, vagy nem értik, miért hidegült el a párjuk. 

Ahhoz, hogy ne fajuljanak el a dolgok, nagyon sok esetben már egy hatalmas lépés az, ha megvan a közös a nyelv. Hatalmas lépés az, ha nem az egész női nemet próbálod meg férfiként megérteni, hanem azt a nőt, amelyikkel együtt élsz. 

Minőségi változás lesz, ha elindulsz ezen az úton. Mert nem csak jobban fogsz tudni kommunikálni és átlátni a helyzeteket, de önmagadat is jobban megismered. 

Van kedved megpróbálni? 

Van segítség, beszéljünk róla!

@2025 All right reserved by Szendrei Veronika
Design by StudiCore